Utálom a tavaszt....

Beköszöntött a vizsgaidősuck, és a mai napig úgy tűnt, hogy kikúrnak az egyetemről, de nem jött össze a geciknek... Ilyenkor mindenkinek van valami fétise, én nem borotválkoztam kb két hétig... Csak kár, hogy a munkahelyemen ma összefutottam a három következő esélyessel: Szöszivel, Skorpióval, és Aranyossal...

Szöszi akar valamit, erősen gyanús, de szőke, és sosem értem a célzásait. Mármint nem buta szőke, hanem a szőkék általában hidegebbek. Falatka, a szobatársa sokkal egyértelműbb, de az egy csalfa ribanc. Szöszi hozott nekem saját kezűleg sütött mézeskalácsot, aminek annak ellenére is örültem, hogy utálom, mert beleírta a nevem cukormázzal :) Tök óvodás a dolog, de nagyon jól esett. Meg én sem tudom, hogy akarok-e, szeretnék-e kapcsolatot, úgy egyáltalán. Meg lehet az sem tett túl jót a viszonyunknak, hogy egy barátnőjével, és a szobatársával is kavartam... Tiszta punci vagyok: már nekem is csak a megfelelő partnerrel, a megfelelő hangulatban, a megfelelő helyen és időben megy a szex. Nem úgy, mint régen: sportot űzni retyóban rondanőt dugni hótbebaszva.

Amúgy Boldog Karácsonyt, Hanukát, kinek mit.

Lassan elmegy. Nem akarom, hogy elmenjen, de igazából őt sem. Szerelmes vagyok, de talán csak a szerelembe. Vagy abba, amit vele éltem át, és nem is a személyébe.

Csak mikor a nyíltan leszbikusz szobatársa azt mondja, hogy visszatérő téma vagyok nála, nem tudom elhinni, hogy azzal a gyökérrel van. Már egy éve. Ugyanis pont egy éve volt az a buli, amibe hívott, és nem mentem el, és ahol összejött a sráccal. Majd másnap tesztelt.

Mikor a nyíltan leszbikus elmondása szerint már félig belémzúgott az Ő elmondásai alapján...

Egyébként látványosan kerül. Legutóbb a Nagy Nemzetközi Névnapi kolibulimra azért nem jött el(pontosabban le a szobájából), mert nem volt szabad innia, ugyanis reggel nadizott. Bazzeg, inni nem muszáj, egy puszitól meg nem fogsz berúgni. Ha nem akarsz találkozni, akkor meg mondjad. Azóta kb elsétálok mellette, még ha ő lassít is. Velem ezt nem fogod csinálni, akármennyire szeretlek.

Szöszivel sokat buliztam mostanában a koleszban, csak tánccsoportos faszija van, azt azért mégsem akarnám... Viszont kavartam a szobatársával. Meg a barátnőjével. Most nem tudom, hogy melyikkel akar összehozni.

Túl sokat szeretkeztem szerelemből ahhoz hogy dugjak.

Kivágtam Mazsist, kb egy hónapja, csak b@sztam megírni. Nem szerettem.

Szeretnek engem a lányok, egy kis bújásra, buliban smárolásra mindig van valaki. De dugni nem akarok.

Folyamatos pörgés, egy percem nem volt leülni.

A szombati bulin meg nem tudom hogy mi volt, de nem is érdekel. Remélem egy excsajom jelenlegi pasijával sem találkoztam.

Már megint nem írtam vagy két hete. A buli utáni táncpróba érdekesen kezdődött :) Szőke (aki hívott bulizni) és Falatka (akivel végül kavartam), belépnek, néznek bizonytalanul, majd megtöröm a csendet:

"Ha ti sem beszéltek, akkor én sem fogok!"

Még szerencse, hogy úgy be voltunk b@szva, hogy egyikünk sem túl büszke rá.

Azért ennek a Falatkának szúrnám a fosóját... Meg Szőkének is...

Az gáz, ha egy csaj a tánccsoportból nyilván baszós szándékkal elhív bulizni, te sokadik meghívásra elmész vele, majd felszeded a szobatársát, aki egy hetes friss a tánccsoportban, és a "barátnőd" is ugyanabban a csoportban táncol, mindezt egy szem hunyás nélkül részegen leírva a munkahelyeden?

Ebből, hogy a faszba' mászok ki, hogy még baszhassak a csoportban?

Egy hete minden nap kapok valami pozitív visszajelzést csajoktól. Még az egyik tánctanár(nő) is seggen taperolt az öltözőben, tegnap valaki velem ebédeltette magát, ugyanaz egy hete csak a mai bulival b@sztat, hogy nekem ott kell lennem, mert nélkülem nem lehet buli. Megérzik a nők, ha valaki foglalt, és kihívást jelent a számukra? Vagy csak megváltozott létállapotom miatt nem vettem észre eddig ezeket?

Hétvégén Mazsis születésnapi partija lesz. Tanyabuli. Magyarán oda hányok, ahova akarok. De nem ez a lényeg, hanem hogy be akar vezetni a baráti társaságába, "előttük fogja majd a kezem". Ez azt jelenti, hogy a közelgő születésnapomra nekem is meg kell hívnom. Pedig nagyon nem akarom. Nagyon féloldalas ez a kapcsolat.

Szar, hogy nem tudok megnyílni, nem tudok őszinte lenni Mazsissal, pedig megérdemelné. Olyan kisugárzása van, hogy mikor megölel, akkor olyan sátrat verek, hogy majd' kilyukasztom a sátorponyvát, de nem kívánom. Csak játszom neki az agyam, neki meg tetszik. Nem lesz jó, mert kezdem megkedvelni, de szeretni nem tudom. Talán nem is akarom.